Ausztriai Vállakozási Információs Központ

VÁLLALKOZÁS, CÉGALAPÍTÁS
Egyéni vállalkozás
A vállalkozás tulajdonosa az a személy, aki a vállalkozást működteti. Az egyéni vállalkozó korlátlanul felel a vállalkozása adósságaiért teljes személyes vagyonával. Azáltal azonban, hogy a vállalkozó viseli a teljes kockázatot, őt illeti meg egyedül a nyereség is.
Foglalkoztathat munkavállalókat, tehát munkaszerződéseket köthet.
Alapítás: az egyéni vállalkozás általában az iparűzés bejelentésével, illetve annak engedélyezésével indul.
Cégjegyzék: a vállalkozás méretétől függően van lehetőség a cégjegyzékbe történő bejegyzésre. A cégbíróság a kérdés tisztázására szakvéleményt szerez be a gazdasági kamarától. A bejegyzés jelenlegi minimális feltétele általában a 363.364, 17 eurós éves forgalom.
Cégnév: cégnév használata csak a cégjegyzékbe történő bejegyzés esetén megengedett. A cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéni vállalkozónak családi és utónevét kell használnia. Iparengedély: ha az egyéni vállalkozó ipari tevékenységet kíván folytatni, iparengedélyre van szüksége. Személyesen kell teljesítenie az iparengedély kiadásának általános és különleges feltételeit. Amennyiben nem áll módjában a szükséges különleges (Szakmai/kereskedelmi ) feltételeket igazolni, kinevezhet egy az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt.
Az iparűzési törvény szerinti ügyvezetőnek az üzemben kell dolgoznia, és teljes mértékben biztosításköteles munkavállalóként a heti rendes munkaidőnek legalább a felére szólóan munkaviszonyban kell állnia.
Társadalombiztosítás: Amennyiben az egyéni vállalkozó ipari területen tevékenykedik – tehát az ipari vagy egyéb szakmai engedély alapján tagja Gazdasági Kamarának -, akkor a vállalkozói társadalombiztosítási törvény (GSVG) szerint kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.
Adók: az egyéni vállalkozóra az adóhatóság jövedelemadót vet ki, a vállalkozó köteles a forgalmi adót leróni.

Kisüzemi betéti társaság
A kisüzemi betéti társaságnak (KEG-kbt. ) – a betéti társasággal azonos módon – legalább egy korlátlanul felelős társasági taggal ( beltaggal ) és legalább egy korlátolt felelősségű társasági taggal ( kültaggal ) kell rendelkeznie.
A beltag a hitelezőkkel szemben személyesen, korlátlanul és közvetlenül felel. A kültag a hitelezőkkel szemben csak egy bizonyos összeggel, azzal a felelősségi betéttel felel, amely a cégjegyzékbe be van jegyezve. Ezért a kültagok ki vannak zárva az ügyvezetésből, nincs folyamatos tájékozódási joguk. Az éves eredményből csak a bevitt tőke kamata illeti meg őket.
A kisüzemi betéti társaság (kbt.) a betéti társaságtól (bt.) a vállalat méretében különbözik. Míg a kbt. esetében a vállalat mérete nem haladhatja meg a kisüzemi (kisipari) méretet, a bt-nek egy éven belül ki kell mutatnia, hogy mérete meghaladta a kisüzemi (kisipari) méretet. A kisipari méret irányértékeként általában az 363.364,17 EUR alatti éves forgalom számít. Ez az irányérték a mérleg szerinti adózási határokhoz igazodik.
Alapítás: A kbt. alapítási feltétele egy legalább egy beltag és egy kültag között létrejött társasági szerződés. A társasági szerződésre a törvény nem ír elő formai követelményeket, azaz, az szóban is megköthető. Közjegyző vagy ügyvéd közreműködésére nincs szükség. A társasági szerződésben szabályozni kell a társasági tagoknak az egymással szemben, illetve a társasággal szemben fennálló összes jogát és kötelezettségét.
Cégjegyzék: A társasági szerződés megkötése után a jogi személyiség nélkül gazdasági társaságot a társasági tagoknak be kell jelenteniük a cégjegyzékbe történő bejegyzés céljából. A cégjegyzékbe be kell jegyezni az összes olyan tényt, amely külső viszonylatban, tehát a társasággal üzleti kapcsolat álló összes személy számára jelentőséggel bír ( pl. a társasági tagok felelőssége, képviseleti jogosultság, cégnév, stb. ) A kisüzemi betéti társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően kezdheti meg működését.
Cégnév: A kbt. nevének az egyik teljes felelősséggel bíró társasági tag egyik nevéből és a társasági viszonyra utaló kiegészítésből kell állnia.
Képviselet: a törvény szerint bármely korlátlanul felelős társasági tag jogosult és köteles a társaságot képviselni. Amennyiben több korlátlanul felelős társasági tag esetén az egyik (vagy több) tagot kizárnak az ügyvezető alól, akkor ezt a társasági szerződésben rögzíteni kell, illetve a cégjegyzékbe be kell jegyeztetni.
Iparengedély: amennyiben a társaság ipari tevékenységet kíván folytatni, akkor a társaságnak iparengedélyt kell kérnie, amely a társaság nevére szól. Ahhoz, hogy a társaság megkapja az iparengedélyt, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt kell kinevezni. Ez lehet az egyik korlátlanul felelős tag vagy egy teljes mértékben biztosításköteles munkavállaló, aki a társasággal olyan munkaviszonyban áll, amely a heti rendes munkaidőnek legalább a felére kiterjed.
Társadalombiztosítás: a gazdasági kamarához tartozó kbt. esetében az összes személyes felelősségű társasági tagnak kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozói társadalombiztosítási törvény szerint, ugyanúgy, mint az iparigazolvány nélküli társaságok személyes felelősségű tagjai, ha a társasági tag éves jövedelme átlép egy bizonyos határt. A korlátozott felelősségű tagok (kültagok ) lehetnek az általános társadalombiztosítás szerint biztosítva, ha a társasággal munkaviszonyt létesítettek.
Adók: a kbt. nem jövedelemadó-köteles, hanem az egyes társasági tagoknak kell adózniuk a nyereségrészesedésük után. A forgalmi adót a társaság fizet. A társasági tagnak származhatnak további bevételei, ha a társaságtól díjazást kap. Ezek ugyancsak jövedelemadó-kötelesek.

Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társság az egyéni vállalkozás után a leggyakrabban előforduló cégforma.
Különösen alkalmas olyan üzleti partnerek összefogására, akik bár együttműködnek a társaságban, a kockázatot azonban a tőkebevételre kívánják korlátozni.
Annak érdekében, hogy a vállalat hitelezőinek meghatározott mértékű védelmet biztosítson, a törvényhozó meghatározza a tőkebetét minimális összegét. A Kft. törzstőkéje legalább 35.000 EUR-nak kell lennie.
Ennek a felét az alapításkor kell letétbe helyezni.
Miután a társaság, mint szerződéses formáció maga nem képes nyilatkozatokat tenni, illetve cselekményeket végrehajtani, szüksége van egy természetes személyre, mint ügyvezetőre. A kereskedelmi jogi ügyvezetőt a taggyűlés nevezi ki.
Törzstőke: 1999. január 1-től a Kft. törzstőkéjének minimális összege 35.000 EUR, a minimális készpénzes befizetés összege 17.500 EUR, és az egyes társasági tagok törzsbetétjének minimális összege 70 EUR.
Alapítás: A Kft. alapításához közjegyzői okirat formájában megkötött társasági szerződésre van szükség. Cégjegyzék: A társaság cégjegyzékbe történő bejegyzést követően jön létre.
Cégnév: A Kft. használhatja a cégnevet a szakmára utaló cégnévként vagy a tulajdonos nevét vagy vegyes cégnévként. A társasági formára, azaz a Kft-re utaló kitételnek jelen kell lennie a cégnévben.
Képviselet: Kívülálló személyek előtt a társaságot egy vagy több kereskedelmi jogi ügyvezető képviseli, akik a számukra felróható vétkes magatartás esetén teljes egészében felelnek az okozott kárért.
Iparengedély: Amennyiben a társasági ipari tevékenységet kíván folytatni, a társaságnak ki kell váltani az iparengedélyt. Az iparengedély a Kft-re szól. Mivel a társaság csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően jön létre, ezért az iparbejelentést, illetve az engedélyezés iránti kérelmet csak a cégjegyzékbe történő bejegyzést követően, a cégkivonat bemutatásával lehet benyújtani az iparhatósághoz.
Ahhoz, hogy az iparengedélyt megkapja, a társaságnak ki kell neveznie egy, az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetőt. Az ügyvezetőnek belföldi lakhellyel kell rendelkeznie. Ha a törvény előírja a képesítési igazolást, akkor az ügyvezetőnek a társaság képviseleti jogosultságú szervéhez kell tartoznia, vagy a Kft. teljes mértékben biztosítás köteles munkavállalójának kell lennie, akit a heti rendes munkaidő legalább felében foglalkoztatnak.
Társadalombiztosítás: a társasági tagokra alapvetően nem terjed ki a kötelező biztosítás hatálya.
Amennyiben a gazdasági kamarához tartozó Kft. egyik társasági tagja egyidejűleg az iparűzési törvény előírásainak megfelelő ügyvezetője is, akkor a vállalkozói társadalombiztosítási törvény szerint kötelező biztosítással kell rendelkeznie a vállalkozók társadalombiztosító intézeténél.
Amennyiben a Kft. ügyvezető társasági tagjának nincs többségi befolyása a társaságban, akkor az általános társadalombiztosítási törvény (ASVG) szerinti kötelező biztosítás is elegendő.
Adók: a társaságnak a nyeresége után a társasági adót (34 %) kell fizetnie. Amennyiben a társaság egy gazdasági évben nem ér el nyereséget, sőt éppen vesztesége van, akkor az éves minimális 1.816.82 EUR összegű társasági adót (az első évben csak 1090,09 EUR) kell fizetnie előleg formájában. Az osztalékfizetés vagy a tőke-jövedelemadó (25 %), vagy a személyi jövedelem-adó-kulcs felével adózik.
Azok a keresetek, amelyeket a társasági tagok a társaságok érdekében végzett személyes közreműködésükért fizettetnek ki maguknak, vagy a béradó ( amennyiben a részesedésük a társaságban nem haladja meg a 25 %-ot ), vagy a a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak. A díjazások személyi jövedelem-adó kötelesek

http://www.avik.hu/index.php?lang=hu&menu=vallalkozas

Válasz