A közösségi oldalakon való véleménynyilvánítás kényes jogi kategória, amely akár az állásunkba is kerülhet.

A munkajogi problémák alapvetően a véleménynyilvánítás szabadsága és a munkáltató jogos gazdasági érdeke közti szembenállásból fakadnak" - fejtette ki dr. Párkányi Rita ügyvéd.

A magyar joggyakorlat feladata a jövőben, hogy eldöntse, mi számít véleménynek a közösségi médiában és mely vélemény alkalmas arra, hogy a munkáltató megítélését negatívan befolyásolja. A szakember a közösségi média és a munkajog kapcsolatáról tartott rendezvényen beszélt, melyet a Gide Loyrette Nouel - d'Ornano ügyvédi iroda és a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara szervezett.

Az egyik fő kérdés, hogy ha lájkolunk egy bejegyzést vagy egy oldalt a Facebookon, az véleménynyilvánításnak számít-e. Amennyiben igen, képes-e ez a cselekedet sérteni vagy veszélyeztetni a munkáltató érdekeit?

A szakértő szerint valószínűleg nem jutunk el Magyarországon az Egyesült Államokban tapasztalható meglehetősen szigorú megítéléshez, ahol egy fiatal nőnek azért szűnt meg a munkaviszonya az iskolával, ahol tanárként dolgozott, mert egy nyaraláson készült fényképén sörös és borospoharat tart a kezében, és ezt a képet a Facebookra is feltöltötte.

Bármennyire óvatos is a munkavállaló, előfordulhat, hogy peres üggyé alakul egy jogvita, legyen az büntető, polgári vagy munkajogi per.

"A közösségi médiában megjelenő adat - például egy fénykép - lehet bizonyítandó tény, de lehet bizonyíték is" - mondta dr. Gera Dániel ügyvéd. Több magyarországi munkajogi perben használtak már fel adatokat a Facebookról, egy esetben a munkahelyi balesetből származó tartós egészségromlásából eredő kárért perelő munkavállalóról aktív sporttevékenységek végzése közben készült fényképek bizonyították a betegség hiányát. Mivel a szabad bizonyítás elve érvényesül a magyar joggyakorlatban, ezért a bíróság hatáskörébe tartozik eldönteni, figyelembe veszi-e az ilyen jellegű bizonyítékokat.

"Az Egyesült Államokban a nagyvállalatok nagy részénél van érvényben közösségi média szabályzat, és ezen szabályzatok több mint 20%-a tiltja a munkavállalónak, hogy a munkahelyéről beszéljen ezeken a fórumokon. Mégsem ez az elsődleges megoldás." - foglalta össze a tanulságokat dr. Csengery Levente, a Gide Loyrette Nouel munkajogi csoportjának vezetője.

Egy szervezet tilthatja és tűrheti a munkavállaló social media használatát, de akár támogathatja is. A támogatás nem csak azért előnyös, mert felmérések szerint növeli a produktivitást, ha nincs tiltva a közösségi média használat, vagy, mert egy tiltás az okostelefonok korában teljesen eredménytelen lenne. Az ok jóval egyszerűbb: ha a munkavállaló tisztában van a Facebook vagy a Twitter veszélyeivel, továbbá a cég érdekeivel, és magáénak érzi a vállalati értékeket, akkor ez a leghatékonyabb megelőzési módja egy kommunikációs katasztrófának. Természetesen egy logikusan felépített, minden munkavállaló számára elfogadható és megismerhető szabályzatra minden szervezetnek szüksége lehet, hiszen "a megelőzés mindig olcsóbb, mint a helyreállítás".

Szerző: Fogas Krisztina

http://www.profession.hu/cikk/20121210/kirughatnak-lajkolasert/1892