A módosított új Munka törvénykönyve 2012. júliustól érvénybe lép, a kormány pedig most kezdi tárgyalni azt az előterjesztést, mely a jogszabály hatálybalépésére vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szól. Teljes bizonytalanság övezi a heteken belül érvénybe lépő jogszabályokat, mivel az előterjesztés több további módosítást is szorgalmaz, elsősorban munkajogi kérdések terén.

A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke szerint megengedhetetlen módon zajlik az eljárás, hiszen az előterjesztést június elsején nyújtották be, pillanatok alatt lezárták az általános vitát, e héten pedig már a módosító indítványokról is lezajlott a szavazás. Az egyetlen enyhítő tényező, hogy az előterjesztés között helyet kaptak olyan indítványok, melyek a szakszervezetek kezdeményezésére kerültek a csomagba. Közöttük található egy igen értékesnek mondható indítvány, amely lehetővé tenné a szakszervezetek részére, hogy együttesen több munkáltatóra érvényes kollektív szerződés megkötését is megengedné. Ez azt jelentené, hogy készülhetne kollektív szerződés például ágazatokra kiterjedően – nagy létszámú munkavállalót magában foglalva – ami jócskán megkönnyítené a munkavállalók érdekeinek képviseletét, azok érvényre juttatását.

Ezzel szemben az előterjesztés több olyan változást is tartalmaz, amely a munkavállalókra nézve nagyon kedvezőtlen hatással lehet. Ilyen például az a pont, amelyik a folyamatos munkarendben dolgozó vállalatokról és készenléti szolgálatokról szól, ahol a vasárnap rendes munkaidőnek tekintendő és ebbe a körbe besorolták a kereskedelmi tevékenységet is. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi dolgozók számára megszűnne a hétvégi munka túlóraként való elszámolása, ami százalékos pótlék kifizetését jelentette, de az új elgondolás szerint ennek csak a fele kerülhetne kifizetésre. A köz foglalkoztatottakra nézve is terveznek hátrányos változásokat, többek között minimálisra csökkentenék a részükre járó munkajogi védelmet és az eddiginél kevesebb szabadság járna nekik.

Az új Munka törvénykönyve 2013 évre pillanatnyilag nem tudni, milyen új jogszabályokból fog összeállni,biztos, hogy enyhe káosz várható, hiszen az átmeneti rendelkezések 66 törvény módosulását jelentik, ráadásul ez év júliustól év végéig együttesen lesz hatályban a régi és az új Munka törvénykönyve. A szakszervezet képviselői semmikép nem tartják ezt szerencsésnek, véleményük szerint sokkal tisztább helyzet alakulhatott volna ki, ha minden módosítás után egyszer lépne életbe a z új Munka törvénykönyve 2013 évre, mivel egy munkajogi eljárás lefolytatás elképzelhető, hogy hosszú időn keresztül csak az érvényben lévő jogszabályok elemzéséből, értelmezéséből fog állni. Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke úgy úgy látja, hogy az életbe lépő jogszabályok sok ponton hátrányt jelentenek majd a munkavállalóknak. A cégeknek sokkalta könnyebb lesz munkavállalóiktól megszabadulni és az elbocsátás kevesebb pénzükbe is kerülhet majd. E mellett még bevezetésre kerül a regionális minimálbér intézménye, ami megengedi, hogy a hátrányos helyzetű régiókban csak bruttó 75 – 80 forint közötti összeg lehessen a legkisebb havi kereset. Az még senkinek nem tűnt fel idáig, hogy ez a rendelkezés igen csak sérti az egyenlőségi jogokat. Nem beszélve arról, hogy akik ezen hátrányos helyzetű településeken, városokban élnek, ettől még rosszabb helyzetbe kerülnek.

Az új munka törvénykönyve 2013 évre szóló változatában megszűnik a délutáni műszakpótlék, ami igen hátrányosan érinti az egészségügyi és a kereskedelmi dolgozókat, még akkor is, ha az éjszakai pótlék este hat órától lesz elszámolható, hiszen a délután kettő óra és este hat óra közötti időszak kiesik. A megoldás az lehetne, ha a kieső pótlékot beépítenék az alapbérbe, de ezt teljesen valószínűtlen, hogy a munkaadóktól kötelezően elé lehet majd várni, ellenőrizni pedig végképp lehetetlen lenne. Sok esetben követhetetlen például a vendéglátásban dolgozók „sorsa”, hisz az ő munkaszerződéseik igen gyakran nem a valóságot fedik, ami a munkaórák számát illeti. A legtöbbször 4-6 órás alapbérrel veszik fel őket, így szóba sem kerül a pótlékok elismerése, elszámolása. Ezzel még nincs vége a negatív változások sorának, a szabadsághoz is hozzányúl a kormány mégpedig a tervek szerint úg, hogy 2013-tól a szabadság két részből áll majd, húsz nap alapszabadság mellé maximum 10 nap pótszabadság járhat, ami arra enged következtetni, hogy egy egy vállalat saját döntési körében ezt akár el is veheti a munkavállalótól. E mellett megszűnik a szabadság idejére járó átlagkereset, helyébe távolléti díj kerül, ami akár jóval kevesebb is lehet az eddigi átlagbér összegénél. A jövő hónap elejétől az új Munka törvénykönyvének részleges életbelépésével hatalmas változásokat nem fogunk tapasztalni a szakemberek jóslata szerint, bár elképzelhetőnek tartják, hogy nem egy vállalat kapva kap a lehetőségen és minden lehetőséget megragadva csökkenteni fogja a fizetéseket a jogszabályváltozásra hivatkozva. A munkavállalók azzal az egy lehetőséggel élhetnek, hogy ha munkaszerződésüket módosítani akarják, kérjenek időt, egyeztessék hozzáértő szakemberrel a módosítás tartalmát és csak abban az esetben írják alá, ha tisztában vannak a változásokkal.