Belgium, hivatalos nevén Belga Királyság egy etnikailag és nyelvileg megosztott nyugat-európai ország. Mivel Belgium Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáró háza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye. A Belga Királyság állampolgárai három jól elkülöníthető csoportja a hollandul beszélő flamand, a franciául beszélő vallon és a német. Belgiumnak mind a három hivatalos nyelve. Az Európai Unió alapító tagja, Brüsszel az uniós intézmények egyik székhelye.

Közigazgatás

Belgium 1993 óta aszimmetrikus szövetségi alkotmányos monarchia. Ez azt jelenti, hogy az ország területi alapon és nyelvi-kulturális alapon 3-3 egységre oszlik, amelynek mindegyikének önálló reprezentációja és törvényhozása, parlamentje illetve végrehajtó hatalma, kormánya van. Ezek a szubszidiaritás elve alapján működnek, és csak az országos jellegű kérdésekben van a szövetségi kormánynak és parlamentnek hatásköre. Elvileg tehát 7 kormánya és 7 parlamentje van az országnak.

Területi alapon Belgium 3 régióra, azon belül 10 provinciára vagy tartományra oszlik. A 3 régió: Brüsszel, Flandrai és Vallónia. A 10 tartomány pedig: Antwerpen, Flamand-Brabant, Kelet-Flandria, Limburg, Nyugat-Flandria, Vallon-Brabant, Hainaut, Liége, Luxembourg és Namur. Nyelvi-kulturális alapon Belgium 3 közösségre oszlik: Flamand Közösség, Francia Közösség, Német nyelvi Közösség.

A közösségek és a régiók területileg nem fedik egymást, ezért hívják aszimmetrikusnak. A Brüsszel Fővárosi Régió kétnyelvű, területén laknak mind a flamand mind a francia közösséghez tartozó lakosok, a német nyelvű közösség területe teljes egészében a vallon régióban fekszik.

A flamand régió és a flamand közösség azonnal a megalakulás után, 1993-ban egyesült, tehát csak egy törvényhozása, parlamenti képviselete és egy kormánya van. Ezért a gyakorlatban az elméleti 7 helyett csupán 6 kormány és népképviselet működik Belgiumban.

Alkotmány, államforma

Belgium szövetségi állam alkotmányos monarchiával és parlamentáris demokráciával, amelynek élén I. Lipóttól egyenes ágon leszármazott király vagy királynő tölti be az államfő szerepét. Utóbbira azonban még nem volt példa. Belgium egyike annak a néhány országnak, amelynek kötelező szavazórendszere van, így rendelkezhet az egyik legnagyobb részvételi eredményekkel a világon.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Belgium kétkamarás törvényhozású, többpártrendszerű szövetségi állam. A szövetségi kormányt az uralkodó nevezi ki, de rendelkeznie kell a Képviselőház megbízásával. A kormány a miniszterelnök vezetése alatt áll. Tagjai közé holland és francia nyelvű minisztereket egyenlő arányban választanak. A király, vagy adott esetben a királynő az állam feje, limitált előjogokkal. A tényleges hatalom a miniszterelnök és a különböző tárcák kezében van. A törvényhozás polgári törvényeken alapszik és a Code Napoleon-ból eredeztethető. A jogrendszer felépítését tekintve a "fellebbviteli bíróság" felett áll még a Cassation Court, Hof van Cassatie, mely intézmény a francia polgárjogon alapul. Kiemelten fontos, a belga alkotmányt érintő kérdésekben az Alkotmánybíróság (Arbitrage hof/Cour d 'arbitrage) illetékes dönteni.

Gazdaság

Belgiumnak különösen nyitott a gazdasága. A kikötők, csatornák, vasutak és utak kitűnő közlekedési infrastruktúráját fejlesztette ki, hogy integrálja iparát minden szomszédjával. Az antwerpeni kikötő a második legnagyobb európai kikötő. Az EU egyik alapító tagjaként Belgium erősen támogatja az EU hivatalok kiterjesztését, hogy integrálja a taggazdaságokat. 

1999-ben Belgium bevezette az eurót, az egységes európai fizetőeszközt, mely 2002-ben felváltotta a belga frankot. A belga gazdaság erősen külkereskedelem-orientált, különösen a magas hozzáadott értékű termékekben. A fő importáruk élelmiszer, gépek, nyers gyémánt, petróleum és petróleum-származékok, kemikáliák, ruházat és kiegészítők, illetve textíliák. Fő exportcikkei gépkocsik, élelmiszerek és élelmiszertermékek, csiszolt gyémánt, textíliák, műanyagok, petrolkémiai termékek, vas, acél és egyéb fémek. 1922 óta Belgium és Luxemburg egyöntetű kereskedelmi piacot alkot határ- és valutaunióval, Belga-Luxemburgi Unió néven. Fő kereskedelmi partnerei Németország és Hollandia, Franciaország és az Egyesült Királyság, Olaszország és az Egyesült Államok, valamint Spanyolország. Az ország a 13. helyen áll a 2006-os ENSZ Humán Fejlődési Indexben. 

Beutazás, tartózkodás 

Magyarország teljes jogú schengeni tagságával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be.

A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38 EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban, természetesen ehhez személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges.

Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. 

A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállam kérheti a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását, vagy a foglalkoztatást, munkaviszonyt, illetve tanulmányok folytatását bizonyító okiratot.

Munkavállalás 

2009. május elsejétől Belgium is megnyitotta munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalói előtt, így már a magyar állampolgárok is munkavállalási engedély nélkül, szabadon dolgozhatnak Belgiumban.

Munkakeresés, munkaszerződés 

Az álláskeresésben segítséget nyújtanak a területileg illetékes Foglalkoztatásügyi Hivatalok (ACTIRIS a brüsszeli régióban, VDAB a flamand régióban, FOREM a vallon régióban és az Arbeitsamt a német ajkú területeken), amelyek szakmai képzések szervezésével is foglalkoznak. 

Belgiumban munkaszerződést szóban és írásban is lehet kötni. A teljes állásban dolgozók munkaideje napi 8, heti 38 óra. A szabadság általában évi 20 nap 5 napos munkahét esetén, és 10 munkaszüneti nap. 

Ünnepnapok

Belgiumban 10 hivatalos munkaszüneti nap van, január 1.: újév, március/április: Húsvét hétfő, május 1.: a munka ünnepe, május-június: Áldozócsütörtök (a húsvét utáni hatodik csütörtök), június: Pünkösd hétfő (a húsvét utáni hetedik hétfő), július 21. (I. Lipót trónra lépésének évfordulója), augusztus 15.: nagyboldogasszony ünnepe, november 1.: mindenszentek napja, november 11.: az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény napja, december 25.: karácsony.

Amennyiben ezen ünnepnapok valamelyike hétvégére esik, minden munkavállaló plusz egy szabadnapra jogosult a kieső hivatalos munkaszüneti nap helyett.

Nem hivatalos munkaszüneti napok, melyeket csak az érintett közösségek ünnepelnek: július 11.: a flamand közösség ünnepnapja, szeptember 27.: a francia közösség ünnepnapja, november 15.: a német nyelvi közösség ünnepnapja.
November 15-én ünnepli Belgium a Király Napját, amely eredetileg a Dinasztia Napja. Első alkalommal 1866-ban került sor erre a megemlékezésre, amelyet az első belga uralkodó emlékére Szt. Leopold napjára szerveztek. A jelenlegi uralkodó, Albert király, hagyományosan nem vesz részt az ünnepi misén és a nap során szervezett megemlékezéseken, a királyi palota előtt elhaladó katonai díszmeneten, illetve a szövetségi parlamentben szervezett ünnepi ülésen. A nap a közalkalmazottaknak munkaszüneti nap.

Fizetések, minimálbér

A fizetésből személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékokat vonnak. A társadalombiztosítási járulékok a magánszférában dolgozók esetében a bruttó fizetés 13,07 százalékát teszik ki, míg a személyi jövedelemadó mértéke a jövedelemtől, a családi körülményektől és számos más tényezőtől függ. 

A minimálbér havi összege 2008. október 1-jét követően a 21 éves és ennél idősebb munkavállalók számára 1.387,49 euró; a 21 és fél éves munkavállalók számára, akik fél éves munkaviszonnyal rendelkeznek 1.424,31 euró; a 22 éves munkavállalók számára, akik egy év munkaviszonnyal rendelkeznek 1.440,67 euró.

Társadalombiztosítás 

Az egészségbiztosítás Belgiumban kiterjed a munkavállalókra, egyéni vállalkozókra, köztisztviselőkre, munkanélküliekre, nyugdíjasokra, fogyatékosokra, tanulókra, valamint az ő eltartott hozzátartozóikra: házastársra, gyermekre, unokára. 

Az eltartott hozzátartozó bruttó negyedéves jövedelme azonban nem haladhatja meg a 2065,42 eurót, valamint a biztosított családhoz kell tartoznia, kivéve az elvált házastársat és a 25 év alatti gyermekeket. 

Az egészségbiztosításra jogosultaknak be kell lépniük az egészségbiztosítási alapba. Az egészségügyi ellátásra csak azok jogosultak, akik egészségbiztosítási hozzájárulást fizetnek, melynek mértéke elér egy meghatározott összeget. Amennyiben a hozzájárulás összege nem éri el a meghatározott minimum szintet, kiegészítő hozzájárulás fizetése szükséges. 

Az egészségügyi ellátások magukban foglalják a preventív ellátásokat és a gyógykezeléseket. Az ellátásoknak 25 kategóriáját különböztetik meg, melyek közül a legfontosabbak a hétköznapi egészségügyi, háziorvosi ellátás, a fogorvosi ellátás, a szülési ellátás, a gyógyszerellátás, a kórházi ellátás és a rehabilitációs kezelések. 

Amennyiben egy biztosított orvosi vagy más egészségügyi kezelésen vesz részt, először az ellátás költségének teljes díját meg kell fizetnie. Ezt követően a költségek meghatározott részét az egészségbiztosítási alap visszatéríti. A visszatérítés mértéke függ a kezelés természetétől, a biztosított státuszától, valamint attól, hogy a beteg a kezelést akkreditált ellátótól vette-e igénybe, vagy sem. Gyakran a kezelési költség meghatározott részét a betegnek kell állnia, amit páciens díjnak hívnak. Ezen díj általában a kezelés költségeinek 25 százalékát teszi ki. Gyógyszerek kiváltása esetében nem kell a teljes díjat közvetlenül kifizetni, ebben az esetben közvetlen a visszatérítés. A kórházi ellátásokért szintén fizetni kell. 

Nyugdíjak

A belga nyugdíjbiztosítási és baleseti nyugellátási rendszer társadalombiztosítási alapokra épül. A belga általános nyugdíjbiztosítási rendszer kötelező pillére kiterjed a magánszektor munkavállalóira, és a különleges elemek révén lefedi az önálló vállalkozókat, a gazdákat és a köztisztviselőket is. Az önkéntes második pillér szerepe mintegy 35 százalékos, ezen belül az önálló vállalkozók részvétele alig több mint 8 százalék. A belga nyugdíjrendszer harmadik pillérét adókedvezmények serkentik. A lakosság közel 44 százaléka vesz részt járulékfizetéssel a nyugdíj megtakarítások, vagy életbiztosítások formájában működő rendszerben. A baleseti nyugellátások kiterjednek a munkavállalókra és az önálló vállalkozókra, sőt a különleges elemek révén a köztisztviselőkre is. 

A nyugdíjbiztosítási rendszer pénzügyi alapját elsősorban a járulékok biztosítják. A járulék mértéke a járulékalapot képező kereset 37,84 százaléka. Ebből a munkavállaló 13,07 százalék, míg a munkáltató 24,77 százalék járulékot fizet. A nyugdíjasok továbbra is nyugdíjuk 0-2 százalékát fizetik szolidaritási járulék formájában. 

Öregségi nyugdíj 

Belgiumban az öregségi nyugdíjkorhatár férfiaknál és nőknél egyaránt 65 év. A teljes nyugdíjhoz megfelelő hosszúságú karrier időszak szükséges, ami jelenleg 45 év. Korai nyugdíjazást 35 év biztosítási idővel, 60 éves kor után lehet kérvényezni. Feltétel még, hogy aki nyugdíjban részesül, nem végezhet többé szakmai tevékenységet. A nyugdíj összege a 2009-ig érvényben lévő szabályok szerint a biztosítási időszak hosszától, a figyelembe vett jövedelem összegétől, a családi állapottól és az igénylő nemétől függ. Az öregségi nyugdíj összege egyedülálló esetén, ha nincs eltartott hozzátartozó, az átlagkereset 60 százaléka. Az öregségi nyugdíj összege házasságban élő személy esetén, akinek hozzátartozót kell eltartani, az átlagkereset 75 százaléka. 2009. augusztusi adatok alapján egyedülálló nyugdíjas esetén az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege havi 1213,44 euró. 

Családi támogatások

A terhes nők szülési szabadságra és ezen időszakra vonatkozó szülési támogatásra jogosultak. A szülés előtti szabadság a szülés várható időpontja előtti 6 hetet öleli fel (ikerterhesség esetén 8 hetet), melyből 5 hét választhatóan a szülés utánra csoportosítható át, míg az 1 hetes munkatilalmat kötelezően alkalmazni kell. A szülés utáni szabadság a szülést követő 9 hét (ikerszülés esetén 11 hét), melyet a szülés előtti, ki nem használt időszak tovább növelhet. 

A terhes nők, illetőleg a kismamák szülési támogatásra jogosultak. A támogatás mértéke függ attól, hogy az anya a szülést megelőzően dolgozott-e vagy munkanélküli volt. Munkavállalók esetén a támogatás mértéke az első 30 napban fizetésük 82 százaléka felső határ nélkül, míg a 31. naptól kezdődően fizetésük 75 százaléka felső határral. Az anyasági támogatást gyermekszületés esetén biztosítják. A támogatást a terhesség 6. hónapjától előre lehet igényelni, és a szülés várható időpontja előtt 2 hónappal kezdik meg annak folyósítását. Az első gyermek után a támogatás összege 2009-es adatok alapján 1129,95 euró, míg a második, illetve többi gyermek után 850,15 euró. Iker szülés esetén a gyermekek a magasabb támogatást kapják. 

A családi pótlék mértéke a gyermekek számától és a jogosultsági szintektől függ. Amennyiben az egyik gyermek jogosultsága megszűnik, a többi gyermek támogatása ennek megfelelően másik kategóriába vált át. A családi pótlék összege 1. gyermek után 83,40 euró, 2. gyermek után 154,33 euró, 3. és további gyermek után 230,42 euró. 

Kiegészítő támogatásra szociális alapon, illetve életkor alapján nyílik jogosultság. Családi pótlék kiegészítése 6-11 év közötti gyermek után 28,98 euró, 12-18 év közötti gyermek után 44,27 euró, 18 év felett 56,29 euró. Lehetőség van a családi pótlék éves kiegészítésére is, amit szintén életkor alapján folyósítanak. Ennek összege 5 éves korig 25,50 euró, 6-11 év között 54,12 euró, 12-17 év között 75,77 euró, 18-24 év között 50 euró. Belgiumban az árvaellátás összege pedig 320,40 euró.

Adózás

Belgiumban a személyi jövedelemadó ötkulcsos és progresszíven növekvő, azaz a nagyobb adókulccsal csak a meghatározott felsőbb jövedelemsávba eső összegek adóznak. A személyi jövedelemadó mértéke a belga adóhivatal 2008-as adatai alapján 7 560 euróig 25 százalék, 7 561 - 10 760 euró között 30 százalék, 10 761 - 17 920 euró között 40 százalék, 17 921 - 32 860 euró között 45 százalék, 32 861 euró fölött pedig 50 százalék.